Pap Léo XIV fé lapènn pou ròl a légliz dan lèsklavaj

Le 25 mé, dan in mésaj, Pap Léo XIV té fé lapènn pou ròl a légliz dan lèsklavaj. Nouvèl-çila té étonné moun partou é sirtou dan kominoté katolik nwa ki té spéré ça pendan lontem. Ròl a légliz komens en 1452 kan Pap Nikola V té pibliké in dékré, Dum Diversas, ki té pèrmèt rwa portigé-la bat, konkéri, é soumèt dê zenemi ki té rékonné kom infidèl, payin, é mizilmen. Dékré-çila té donné pèrmisyon a lempir portigé é spanyòl pou rédwi moun zafrikin é zindyin dan lèsklavaj. Dékré a Pap Nikola V té konfirmé é minm rafòrsi apré dê pap ki té prenn sô pozisyon ishka Pap Léo X en 1514.

Pap Léo XIII té prémyé-la ki kondamné lèsklavaj en 1888, minm lanné ke labolisyon a lèkslavaj dan Brézil. Alòrs, dapré Pap Léo XIV, ça isit “çé in mal dan mémwa krétyin.”

Çé pa in sirpriz prémyé pap mérikin-la gin in konèksyon avèk lèsklavaj. Çé té prémyé dékouvri kan jénéalojis lalwizyan kom Alex DaPaul Lee é Jari Honora, t’apé shèrshé pou sô lorijinn apré tendé sô nom-d-famiy Prevost. Éné o Shikago, Pap Léo çé in désendan a zèsklav é mèt dan Lalwizyan, sô gran-gran-granmær Céleste Lemelle té in fenm di koulèr lib é piti a Louis Lemelle é Céleste Olimpie Grandprès ki té maryé o Zopèlousas en 1798. Mé kom plizyé famiy kréyol dan Lalwizyan, yé té shapé disid pou viv dan dinòr éyou yé té kapab pasé pou blan dan in péyi jolimen ségrégé.